Lillafüredi kisvasút
 Egyéni keresés A Szinva és a Garadna patak völgyének találkozásánál, csodálatos természeti környezetben fekvő Hámori-tó 1770-1780 körül keletkezett, amikor a Garadna-patak vizét a vasverő hámorok számára felduzzasztották. Ezután Hámor alapvetően ipari község volt, egészen az 1800-as évek végéig, amikor a diósgyőri vasgyár létrejöttével az ipari tevékenység megszűnt a községben. Akkoriban fedezte fel a környék természeti adottságait Miskolc, majd a távolabbi területek tehetősebb rétege, és ebben nagy szerepe volt gróf Bethlen András földművelődésügyi miniszternek, aki sokat vadászott a környéken, és másoknak is népszerűsítette a vidéket. A XIX.század végére Hámorban, majd a mai Lillafüred területén is nyaralók, villák kezdtek el épülni, és a gyorsan fejlődő üdülőterületet unokahúga - Vay Béla borsod vármegye főispánjának leánya - Vay Erzsébet (beceneve Lilla) bárónő tiszteletére Lillafürednek nevezték el. A település igazi fejlődését a XX.század első harmada hozta el, amikor a közlekedési lehetőségek javítására megépült a kisvasút, majd Mátyás-korabeli vadászkastélyt utánzó stílusban 1930-ra megépült hazánk egyik legszebb üdülője, a Palotaszálló. | ||
|
|
|
| Lillafüredre egynapos kirándulásra elsősorban kisvasúttal érdemes megérkezni, egyrészt mert ez önmagában is egy felejthetetlen élmény, másrészt a parkolóhelyek száma erősen korlátozott, és a forgalmasabb hétvégéken az út szélén parkoló autók miatt a buszok sem tudnak megfelelően közlekedni. Sétánk ezért a kisvasút lillafüredi állomásától indul (de az 5-ös városi buszjárat Palotaszálló nevű megállója is itt található). Az állomás mellett hangulatos park várja a pihenni vágyókat, a büfékben lehet enni, inni és ajándékot vásárolni. | ||
|
|
|
| A parkon túl a Szinva-patak egyre szűkölő völgyében haladva hamarosan elérjük a további kereskedelmi egységeket, valamint parkolókat találunk. A parkoló után kezdődnek a régi Lillafüred nyaralói, villái, melyek között található a híres természettudós, Herman Ottó egykori háza, az úgynevezett Peleház, amely ma emlékház. Herman gyermekéveit a közeli Alsóhámorban töltötte, és ide tér vissza később, végakarata szerint hamvai is Hámor temetőjében nyugszanak. Jobbra, az egri országút túloldalán található a Szent István-cseppkőbarlang mesterséges bejárata. A ma 710 méter hosszan ismert, cseppkőképződményekkel gazdagon díszített barlangot egy beesett kutya nyomán fedezték fel. Az óránként induló túrák a barlang 170 m hosszú szakaszát ismertetik meg a látogatókkal. A barlang közel kiegyenlített páratartalma, állandó, 11 fok körüli hőmérséklete a légúti betegségben szenvedőkre gyógyhatással van. Ennek hasznosítására a barlang egyik látogatóktól elzárt termében (Fekete-terem) lélegeztető terápiás kezelés folyik a miskolci Szent Ferenc Kórház betegei részére. | ||
|
|
|
| Ezután sétáljunk vissza a vasútállomáshoz, majd az országutat követve menjünk tovább. A kanyar végén balról feltűnik a csodálatos szépségű Hámori-tó. A tó mellett szép sétány halad, a másik oldalán az ómassai műút. A tó mellett gyakran látni horgászokat. Ha van időnk, érdemes körülsétálni a tavat! | ||
|
|
|
| A Hámori-tóval szemközt magasodik az 1927-30 között épült Palotaszálló. A szálló alatt futó patak partján írta 1933-ban, az itt megtartott írókongresszuson József Attila az Ódát. A szálló túloldalán található függőkertek tövében találjuk a Szinva 20 méter magas vízesését (amely Magyarország legmagasabb vízesése), és az Anna-mésztufabarlangot. | ||
|
|
|
| Az Anna-mésztufabarlang a hazai barlangok között különleges, - de a világon is csak három van belőle - keletkezését és anyagát tekintve is egyedi. Üregeit nem utólag oldotta ki a víz, hanem a barlangot alkotó mésztufa kőzettel egyidőben keletkezett. Gyakorlatilag egész Lillafüred erre, a Szinva-patak vizéből kivált, üregekben gazdag édesvízű mészkőre - más néven mésztufa, vagy forrásmészkő - épült. A barlangot 1830-ban találták meg, amikor a Szinva-völgyi vashámorok vízellátásának biztosítására vízkutató tárót hajtottak. A 34 üregből álló barlangrendszert korábbi nevén Petőfi-barlangként is említik. | ||
| A hámori-völgy feletti Dolka-tető szikláin meghúzódó Szeleta-barlang a századeleji ásatásoknak köszönheti hírnevét. A barlangból medve-, oroszlán-, hiéna- és mamutcsontokkal együtt babérlevél alakú hasított kőeszközök tömegét hozták felszínre. Ezt, a Bükk számos barlangjára jellemző 'kőipart' ma világszerte Szeleta-kultúrának nevezik. A kb. 60 m hosszú barlang szabadon látogatható, de belső részeinek megtekintéséhez már lámpa szükséges. A barlang, valamint a híres Molnár-szikla megtekintésére túraajánlatukat ajánljuk. | ||
|
|
|
0 Response to "Lillafüredi kisvasút"
Megjegyzés küldése