Pages

Nyereményjátékok és ingyenes termékminták

 

A leggyorsabb a legbiztonságosabb


Egyéni keresés

A napokban, a Transrapid okozta vonatbaleset miatt felmerült a kérdés: a világ leggyorsabb vonatja tényleg egyben a legbiztonságosabb is? Szakértők továbbra is állítják, hogy igen, persze bizonyos feltételekkel…




A Transrapid nevű vonat több mint kétszáz kilométeres óránkénti sebességgel ütközött németországi tesztpályáján egy hagyományos szerelvénnyel, melynek következtében legalább húszan életüket vesztették.

Németország egyik legnagyobb büszkesége az a különleges technológiai újításon alapuló vonat, amelynek végsebessége elérheti akár a 450km/h-t is, és amely egészen múlt péntekig a világ legbiztonságosabb vonatjának számított. Persze szakértők szerint ma sem változott a helyzet, vagyis a fizika törvényei szerint a Transrapid valóban a legbiztonságosabb vasút. Ám a közvélemény a súlyos katasztrófát követően ugyancsak elbizonytalanodott: vajon nem veszélyesebb-e az óránként 400 kilométeres sebességgel száguldó vonat, mint egy hagyományos szerelvény.

Elvben biztonságosabb

Szakértők a pénteki Emsland mellett bekövetkezett vonatbalesetet követően gyorsan leszögezték: nem a technika mondott csődöt, hanem emberi mulasztásról volt szó. A technika ugyanis, a független szakértők véleménye szerint sem mondhat ily mértékben csődöt, ahhoz ugyanis az kellene, hogy a vonatszerelvény meghazudtolja a fizika törvényeit. A Transrapid működési elve ugyanis kizárja, hogy két Transrapid-szerelvény összeütközzön. Jelen esetben is a Transrapid egy vágányon várakozó hagyományos szerelvénnyel ütközött – írja a Spiegel Online.



A ThyssenKrupp és a Siemens gyárak közös fejlesztésének eredményeként próbaüzemen működő szerelvény mágneses hatásnak köszönheti gyorsaságát. A vonat a különlegesen kialakított, betoncölöpökre helyezett nyomvonalon tulajdonképpen egyáltalán nem érintkezik a sínnel, lebeg felette. Az előrehaladást egy folytonosan mozgó, elektromágneses mező biztosítja, amely tulajdonképpen maga után húzza az immár komolyabb súrlódástól megszabadult szerelvényt. A vonat emiatt érheti el akár a 450 km/h-s végsebességet.

Veszélyes tárgyak a sínen, emberi mulasztás

A mágnesesség törvénye miatt azonban egy pályán csak egy irányba képesek haladni a Transrapid-szerelvények; ráadásul egy mozgó szerelvény nem találkozhat ugyanazon a pályán álló kocsival, hiszen a gyorsan haladó mágneses taszítás miatt, a mágneses pontok képtelenek összeérni, összeütközni. Ez elvben tehát kizárja az ütközéses vasúti szerencsétlenség kialakulását. A gyors sebesség ellenére, ezért is állítják a kutatók és a fejlesztők, hogy a világ legbiztonságosabb vasútjával van dolgunk.

Valószínűség számítások szerint a német minőségbiztosító intézet - a TÜV Rheinland korábbi számításai alapján - arra a következtetésre jutott, hogy egy baleset bekövetkezésének esélye óránként és utasonként eléri a 10-9 értéket. Ez - a repülőgép-szerencsétlenségek számarányával azonos érték - igen jónak mondható. Szakértők szerint az egyetlen veszélyt a Transrapid számára az jelenti, ha a sínpályára kerül valamilyen nagyobb tárgy. Ez persze a hagyományos vasutaknál is balesethez vezet, de a Transrapidnál a gyorsaság miatt csökken a reakcióidő, valamint megnő az ütközés ereje. Ezt a tényezőt azonban már nem lehet kiszűrni, hiszen ilyen jellegű balesetnek minden közlekedési eszköz ki van téve.

Költséges beruházás

A vizsgálatok szerint a mostani szerencsétlenség emberi mulasztás következménye volt: egy nem megfelelően beállított váltó okozhatta az ütközést. Így a szakértők a Transrapidba vetett hitet, a tragédiát követően sem kérdőjelezik meg. Az 1987-ben felállított tesztpályán közel húsz év alatt egy baleset sem történt. Az egyetlen „normál” forgalomban lévő Transrapid a kínai metropoliszt, Shanghajt egy harminc kilométeres szakaszon köti össze a repülőtérrel. A négy éve forgalomban lévő szerelvénnyel eddig nem volt probléma, hacsak azt nem vesszük figyelembe, hogy a méregdrága jegyek miatt gyakorlatilag üresen közlekednek.


Transrapidot egyébként sok helyre terveztek már: az első kezdeményezés a Berlint Hamburggal összekötő szakaszhoz köthető, de megálmodták már Düsseldorf és Köln közé, valamint München belvárosa és repülőtere közé is. A beruházásokat viszont egyelőre elnapolták a tetemes költség miatt.

A müncheni projekt közel 1,8 milliárd euróba kerülne, melynek egy részét a német vasúttársaság, másik részét az EU illetve az állam állná, csakhogy így is hiányzik még közel egy milliárd euró. Megvalósulása esetén az utasok a városközponttól a repülőtérig lévő harminc kilométeres szakaszt nyolc perc alatt tudhatnák maguk mögött.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS